Egy ifjú legény azzal a kéréssel kereste fel a mesterét, hogy segítsen neki a belső értékeit felismerni.
A mester azt válaszolta, hogy szívesen segítene neki, de az adósságát kell kiegyenlítenie, ezért nincs most ideje vele foglalkozni.
Megkérdi az ifjú, hogy hogyan tudna segíteni az adósság kiegyenlítésében.
A mester levette az ujjáról az arany gyűrűjét, és azt mondta a fiúnak: menj el a városba és mutasd meg a gyűrűt minden kereskedőnek, akit ott találsz, és kérdezd meg őket, hogy mennyi aranyat adnának a gyűrűért, de ne hagyd ott a gyűrűt egyiknél sem.
A fiú így is tett, elment a városba, felkereste az összes kereskedőt, akiktől a legkülönbözőbb értékelést kapta: a gyűrű értéktelen – mondta az egyik, nem is arany – mondta a másik, volt, aki csak kinevette, és volt, aki ezüstöt kínált érte cserébe. Csupán egyetlen egy kereskedő ajánlott 1 aranyat.
A fiú csalódottan ment vissza a mesterhez és mondta neki, hogy sikertelenül járt, kudarcot vallott, csupán 1 aranyat kapott volna a gyűrűért.
Mire így szólt a mester: menj vissza újra és keresd fel a város legjobb ékszerüzletét, kérdezd meg ott, hogy mennyi aranyat adnának a gyűrűért, de ne hagyd ott a gyűrűt, hanem térj vissza vele.
A fiú úgy is tett, ellovagolt a városba, elment a legjobb ékszerüzletbe és átadta a gyűrűt az ékszervizsgálónak. Az megvizsgálta a gyűrűt, még egyszer megnézte, az ablak előtt állva is megforgatja, majd 64 aranyat ajánlott érte.
A fiú lelkesen vágtatott vissza a mesterhez és ragyogó szemekkel mesélte, hogy 64 aranyat adna a város legjobb ékszerésze a gyűrűért.
A mester a legnagyobb lelki nyugalommal visszahúzta az ujjára a gyűrűt és azt mondta:
Fiam, te ugyanolyan vagy, mint ez a gyűrű. A te értékeidet is csak olyasvalaki látja, akinek szeme van hozzá. Miért gondolod, hogy az utcán veled szembejövő emberek meg tudják ítélni az értékeidet?
A te valódi értékeidet talán a hozzád legközelebb állók sem látják, de te igen. Hogyha felismered az értékeidet, akkor tudod magad megélni, akkor tudsz nagy dolgokat létrehozni, de akkor már nem azért teszel bármit, hogy a külvilágnak megfelelj, hanem egyszerűen belőled születik, amit adsz, magadat adod mindenben. És az valódi lesz, mert te is valódi leszel.